A borászati melléktermékekről

Az Európai Unió Tanácsának a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló rendelete és más, hazai és közösségi borpiaci jogszabályok a szőlőtermelés és borkészítés valamennyi elemét szabályozzák, így a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékekre is kitérnek. A környezet védelme, a bor minőségének megóvása és a gyenge minőségű borfeleslegek képződésének megelőzése érdekében megtiltják, hogy a szőlőt túlpréseljék. Ugyanebből az okból tilos a borseprő préselése, illetve a borseprőből – szűréssel, ülepítéssel – elválasztott bor közvetlen emberi fogyasztásra, közforgalomba bocsátása. A termelt bor alkoholtartalmával arányos alkohol mennyiséget a melléktermékekben vissza kell tartani, ezzel bizonyítva a korlátozott lékinyerést és a kíméletes feldolgozást, ami a bor jó minőségének alapfeltétele. A keletkező borászati melléktermékeket pedig ellenőrzött módon a piacról ki kell vonni és meg kell semmisíteni.

A kivonás és megsemmisítés bevált és a meghatározó uniós bortermelő államokban jelenleg is alkalmazott, jól ellenőrizhető módja a melléktermékek lepárlása. Ennek során az állam által jóváhagyott lepárlóüzemek a melléktermékekből ipari és energetikai célokra felhasználható alkoholt állítanak elő, egyben gondoskodnak – az egyébként hulladéknak minősülő – melléktermékek ártalmatlanításáról.

Ehhez a tevékenységhez – mindenekelőtt a melléktermékek összegyűjtésének és a lepárlóhoz történő beszállításának költségeit fedezve – az Európai Unió az ún. nemzeti borítékon keresztül támogatás formájában hozzájárul, így a bortermelőket segíti, és egyben ellenőrzi kötelezettségeik teljesítésében. Ugyanakkor ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését, azaz a melléktermékek ellenőrzött kivonását feltételül szabja az egyéb borpiaci támogatások nyújtásakor. (Hatályos jogszabályok)